Felhívás

Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszéke az ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet közreműködésével kilencedik alkalommal hirdeti meg a jelentkezést a Dimenziók konferenciára

 

Dimenziók IX.

IDENTITÁS – TÉR – KÖRNYEZET (ITK)

 

Az identitás az elmúlt évtizedekben gyakran használt kifejezéssé vált a közösségi médiában. Megelőzte ezt az a folyamat, ami révén alapvető eleme lett a bölcsészet- és társadalomtudományoknak. Ha fogalommal illetünk egy társadalmi jelenséget és annak tudományos vizsgálatát több tudományterületen is célul tűzzük ki, akkor általában megoldandó problémák kapcsolódnak hozzá, amelyeket újabb fogalmak mentén ragadnak meg a különböző tudományos diskurzusok és a közbeszéd egyaránt. Identitáskonfliktusokról, identitásválságról szólunk, ugyanakkor összetettebbé, komplexebbé formáljuk a kifejezés tartalmait, megjelentetjük benne a rendszerező elme által kialakított kategóriákat. Ezek közül leginkább a személyes és a kollektív identitás különválasztása a legismertebb és legtöbbet alkalmazott szófordulat. Utóbbihoz kötődnek olyan metanarratívák, mint például a nemzeti, etnikai, vallási, történelmi, kulturális identitás, amelyek koherenciájával kapcsolatban a XXI. századra megnövekedett a bizonytalanság.

Az identitás a beszéden túl a térben is megjelenik, a tér révén is elbeszélődik, megmutatkozik, kifejeződik. A társadalmi térhez való kötődéseinken túl az identitás a fizikai térben is lenyomatot hagy, bonyolult szimbolikával látva el annak kitűntetett pontjait: így kapnak értelmezést az emlékezet helyei, vagy éppen a jelentés nélküli, átmeneti nem-helyek. Az emberek kötődnek a helyekhez, emlékeznek rájuk, használják azokat különböző módokon és közben folyamatosan formálják is tartalmukat, jelentésüket. Ugyanakkor formáját a mindenkori hatalom szabja meg és alakítja a maga célrendszere szerint. Az embertől függetlenített tér helyett társadalmi jelenségként, konstrukcióként értelmeződik újra különböző humán tudományokban. A művészet a kultúra sajátos tereként, vetületeként is értelmezendő, és megkerülhetetlen a művészeti tér szerepe az identitások alakításában.  

A tapasztalásunk tere, identitásaink kötődései, saját magunk elhelyezése a társadalom szövetében elvezet minket a címben szereplő harmadik alapvető fogalomhoz, a környezethez. A kifejezés a modernitás negatív következményeihez kötődő környezetszennyezéssel forrt össze a közbeszédben és a fenntartható fejlődés, valamint a globális klímaváltozás diskurzusában igen gyakori szereplő. Jelen esetben felszabadítanánk ilyen kötöttségei alól és általa rávilágítanánk arra a tágabb kölcsönhatásmechanizmusra, ami révén különböző kapcsolódások hálózatában meghatároz minket és egyben meghatározunk másokat.

Ez alkalommal tehát identitás, tér és környezet hármasságában hívjuk közös diskurzusra különböző tudományterületek képviselőit. Gondolkodjunk együtt a kapcsolódásokról, mutassuk meg eredményeinket a fentiek kontextusában. A korábbi évek pozitív tapasztalati után immáron kilencedik alkalommal hirdetjük meg a Dimenziók interdiszciplináris konferenciát és várjuk előadók jelentkezését.

 

A konferencia időpontja: 2025. május 22–23.

Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem, Múzeum krt. 4/A.

 

Részvételi szándékukat kérjük, legkésőbb 2025. február 10-ig jelezzék az absztraktok megküldésével, a dimenziok.konferencia@gmail.com e-mail címen. Az absztraktokat 1000-2000 karakter terjedelemben várjuk, az előadás címének, az előadó nevének és intézményi kapcsolódásának pontos megadásával.

 

Ajánlott tematikai egységek:

Identitáskonstrukciók térben és időben

Térhasználat és identitás

A kollektív identitások narratívái

Környezet és identitás 

Hatalom és identitás

A tér narratív szerepe

Társadalmi kölcsönhatások lenyomatai a térben

Város és identitás

A városi környezet identitásformáló szerepe

A reprezentáció terei

Művészet és identitás

Az épített környezet szerepe az identitásban

 

 

Irodalom

Ablonczy Balázs (2017): A visszatért Erdély. 1940–1944. Jaffa, Bp. 294 p.

Baji Etelka – Csorba László (1994): Kastélyok és mágnások. HG & Társa, Bp. 191 p.

Berger Viktor (2018): Térré szőtt társadalmiság. L’Harmattan, Bp. 276 p.

Cieger András szerk. (2009): Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Atelier, Bp. 322 p.

Cieger András szerk. (2011): Terek, tervek, történetek. Az identitás történetének térbeli keretei 2. Atelier, Bp.  237 p.

Erdősi Péter – Sonkoly Gábor szerk. (2004): A kulturális örökség. L’Harmattan, Atelier, Bp. 2004.

Faragó László szerk. (2018): Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Dialóg Campus, Bp. 398 p.

Géra Eleonóra Erzsébet (2023): A polgárváros rendje. Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686-1741). Budapest Főváros Levéltára, Bp. 335 p.

Gyáni Gábor (2020): A történeti tudás. Osiris, Bp. 460 p.

Kiss Gy. Csaba (2013): Nemzetek és előítéletek. Nap Kiadó, Bp. 227 p.

Kőszegi Margit – Barta Géza – Illés Tamás – Berki Márton szerk. (2018): Etnikai földrajzi kutatások a posztszovjet térségben. ELTE, Bp. 278 p.

Mészáros Andor (2013): A mai Csehország – Bevezetés a Cseh Köztársaság ta-nulmányozásába. Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Bp. 203 p.

Nora, Pierre (2010): Emlékezet és történelem között. Napvilág, Bp. 408 p.

Pál Eszter szerk. (2019): Tér, tudomány, történet. Martin Opitz, Bp. 154 p.

R. Várkonyi Ágnes – Kósa László – Várkonyi Gábor szerk. (1993): Európa híres kertje. Orpheusz, Bp. 282 p.